Amikor a köszönet festményben ölt testet.

Vannak ajándékok, amelyeket nem lehet megvenni. Érzelmekből, közös élményekből és azokból az emberekből születnek, akik belépnek az életünkbe, és nyomot hagynak benne.

Pontosan így született ez a festmény is.

Egy nap a Latino Ladies tánccsoportunk lányaival arról beszélgettünk, mivel lephetnénk meg az edzőnket, Dáša-t. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy valami igazán személyeset érdemel. Valamit, aminek nem csupán anyagi értéke, hanem mindenekelőtt lelke van.

Így született meg a döntés, hogy egy festményt ajándékozunk neki.

Mivel a festészet a hivatásom és a szenvedélyem is, engem ért az a hatalmas megtiszteltetés, hogy mindannyiunk nevében megalkothattam a képet.

Nem régóta vagyok itt. Éppen ezért még többre értékelem.

Még egy éve sincs, hogy ennek a csodálatos női társaságnak a tagja lettem.

Talán éppen ezért érzem még inkább, milyen különleges dolog ide tartozni.

Már az első edzéstől kezdve úgy éreztem, hogy a lányok közé tartozom. Tárt karokkal fogadtak, és soha nem éreztem magam „az új lánynak”. Egy nevetéssel, támogatással és pozitív energiával teli helyre találtam. Egy helyre, ahová nemcsak a tánc, hanem elsősorban az emberek miatt vágyik vissza az ember.

Igazán hálás vagyok, hogy ennek a női közösségnek a tagja lehetek.

A tánc mögött sokkal több rejlik

Ha valaki tánccsoportot említ, a legtöbb embernek koreográfiák, zene, jelmezek és fellépések jutnak eszébe.

Mi azonban tudjuk, hogy ennél sokkal több van mögötte.

Együtt nevetünk, támogatjuk egymást, legyőzzük saját bizonytalanságainkat, és minden előrelépésnek örülünk. Az edzésekről nemcsak új lépésekkel, hanem rengeteg energiával és szép emlékkel is gazdagabban térünk haza.

Mindez nem születik meg magától.

Egy olyan ember áll mögötte, aki képes volt olyan közeget teremteni, amelyben mindannyian jól érezzük magunkat.

Ez az ember Dáša.

Egy fa, amely a mi történetünket meséli el

A képen egy táncosnő pihen, akinek teste lágyan egy fa törzsébe olvad.

A törzs Dáša-t jelképezi.

Az erő, a támasz, a türelem és a szilárd gyökerek jelképe, amelyekből valami szép sarjadhat.

Ágai minden irányba kinyúlnak. Mindegyik egy kicsit más, ahogyan mi is különbözünk egymástól. Más az élettörténetünk, a természetünk és a tapasztalataink. Mégis találtunk egy helyet, ahol együtt fejlődhetünk és támogathatjuk egymást.

Számomra pontosan ezt jelenti ez a fa.

Érintés, amely örökre megmarad a képen

A fa koronájában egy olyan részlet rejtőzik, amelyet első pillantásra talán észre sem vesznek.

Az ágak között a valódi ujjlenyomatainkból formált szívek nyílnak.

Mindannyian otthagytuk érintésünk nyomát a képen. Ettől minden szív egyedi, nincs köztük két egyforma.

Együtt a barátságot, a hálát és azokat a nőket jelképezik, akik Dáša révén találkoztak.

Azt szerettük volna, hogy szó szerint mindannyiunkból maradjon egy rész a képen. Ne csak egy emlék, hanem valódi lenyomat.

Hiszem, hogy éppen ez a részlet fogja Dáša szívét a legmélyebben megérinteni.

Egy kép, amely ezer szónál is többet mond

Festőként gyakran mondom, hogy egy kép nem pusztán dekoráció.

Minden képben történet, érzelmek és emlékek rejlenek, amelyeket szavakkal nehéz lenne kifejezni.

Éppen ezért ez a kép örökre az egyik legkülönlegesebb alkotásom marad.

Nem csupán az én kezem munkája.

Mindannyian részesei vagyunk a megszületésének.

A lányok a bizalmukat, az érintésüket és a szívüket adták hozzá, engem pedig az a megtiszteltetés ért, hogy mindezeket az érzelmeket papírra vihettem.

Dáša, köszönjük a türelmedet, az energiádat, a támogatásodat és a mosolyodat. Neked köszönhetően találtunk egy helyet, ahová mindannyian olyan szívesen térünk vissza. Egy helyet, ahol nemcsak táncosként, hanem nőként is fejlődhetünk.

Személy szerint azért is hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek a meglepetésnek.

Bár még egy éve sincs, hogy a Latino Ladies tagja vagyok, úgy érzem, olyan női közösségre találtam, amelyhez igazán tartozom.

És talán ez a legszebb ajándék mind közül. 🤎